Az elmúlt pár évben brutálisan felmentek az albérleti díjak Magyarországon. Az emelkedés legmarkánsabban Budapesten a belső kerületekben jellemző. Vidéken inkább a megyeszékhelyeken, egyetemvárosokban magas a lakbér. Hogyan alakul az ingatlan bérbeadás adózása?
Egyre vonzóbbá válik, hogy albérletbe adjuk a családban fellelhető ingatlanokat. Persze rengeteg rémtörténet is van erről. Albérlők, akik teljesen tönkrevágják a lakást. Bérlő, aki nem fizet. A legeslegrosszabb bérlő, aki tönkreteszi a lakást, nem fizet és még ki sem akar költözni. Mindez hatalmas kockázatot jelent, hiszen a legnagyobb vagyontárgyunkat adjuk oda egy idegennek és jó lenne, ha nem ráfizetéssel és idegeskedéssel járna az ingatlan bérbeadás, hanem a jól megérdemelt hasznot tehetnéd zsebre hónapról-hónapra.
Hogy lehet ezt az áhított állapotot elérni? Akármilyen furcsán is hangzik, de ennek a Te biztonságodnak a kulcsa az, hogy ne feketén add ki a lakásod, hanem adózz utána. Felfoghatod, ezt a megfizetendő adót, úgy mint egyfajta speciális biztosítási díjat!
Ha legálisan, adózottan folytatod az ingatlan bérbeadást, akkor elkerülheted azt, hogy feljelentsen a lépcsőházból egy kedves lakótárs, akit ingerel a Te bérlőd, vagy a volt házastársad, cserbenhagyott szerelmed így álljon bosszút rajtad.
De a legfőbb veszélyforrás az mindig maga a bérlő!
Ha megromlik közöttetek a szépen induló kapcsolat, akkor ő lesz az első, aki meglengeti a feljelentés lehetőségét. Egy NAV ellenőrzés pedig Neked nem hiányzik, ugye? Ráadásul ügyvédhez, végrehajtóhoz sem fordulhatsz probléma esetén, nem tudod kilakoltatni a lakásból legális módszerekkel, hiszen Te sem legálisan adtad ki a lakásodat. Szóval közelítsük meg a fizetendő adót, úgy, mint egy garantáltan megtérülő biztosítási díjat. Ha bármi gond van, akkor nem tudnak megzsarolni egy NAV-hoz címzett feljelentéssel. Probléma esetén pedig legálisan és egyértelműen felléphetsz a bérlőddel szemben.
Nézzük meg akkor, hogy milyen lehetőségeid vannak az adózásra!
Ingatlan bérbeadás adózása
Mielőtt belemerülünk a részletekbe, fontos tisztáznunk, hogy mi tartozik a bevételeid közé és a leggyakrabban itt szoktak hibázni.
Ha a bérleti szerződésben úgy állapodsz meg a bérlőddel, hogy bérleti díj + rezsit fizet Neked, akkor a rezsi is bevételnek fog számítani. Ha a bérleti díj mondjuk 120 000 Ft, a rezsi pedig kb. 30 000 Ft havonta, akkor a Te havi bevételed 150 000 Ft.
Akkor most mehetünk a részletekbe.
Az ingatlan bérbeadás utáni adót kétféle módon számíthatod.
- Tételes költségelszámolás
- 10%-os költséghányad alkalmazása
Mit jelent a tételes költségelszámolás ingatlan bérbeadás esetén?
Ez az elszámolási mód a klasszikus normál elszámolást jelenti, amikor az összes bevételedből levonod az összes felmerült kiadásodat. Ami marad az a jövedelem és azután fogsz adót fizetni.
Bevétel – Kiadás = Jövedelem
10%-os költséghányad alkalmazása
Ennél az adózási módnál nem kell a számlák gyűjtögetésével szórakozni egész évben. Az egyszerűsége miatt nagyon sok lakáskiadó alkalmazza. Nem szükséges a számlákat, bizonylatokat gyűjtögetned, a bevételből egyszerűen levonsz 10 %-ot és a fennmaradó 90% lesz a jövedelmed, ami után adót fizetsz. Rengetegen alkalmazzák az egyszerűsége miatt ezt az adózási módszert, de helytelenül. Erről írtam egy külön tanulmányt, remek példával illusztrálva. Töltsd le, olvasd el és érteni fogod, hogy miről is beszélek. Te ne kerülj ilyen helyzetbe.
Mennyi adót kell fizetni az ingatlan bérbeadás után?
Magyarországon mindenre egységesen 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez az ingatlan bérbeadás adózására is igaz. A fent ismertetett két módszer közül az egyikkel kiszámolod a jövedelmed és annak a 15%-a lesz a fizetendő adód. Figyelj arra, hogy nem a bevétel, hanem a jövedelem után kell az adót fizetni!
Mennyi EHO-t kell fizetni az ingatlan bérbeadás után?
Ha kifizeted a személyi jövedelemadót azzal még nincs vége a dolognak. Az ingatlan bérbeadás után ugyanis egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, amennyiben a jövedelem meghaladja az 1 millió forintot. Figyelj arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást nem a bevétel után fizetjük, hanem a jövedelem után. Ami a legnagyobb csapást okozza az EHO fizetésben, hogy nemcsak az 1 millió forint fölötti rész után kell EHO-t fizetni, hanem a teljes összeg után.
Például: Ha az éves jövedelmed 1 000 001 forint, akkor 140 000 Ft EHO-t kell fizetned, míg ha csak 999 999 forint, akkor egyáltalán nem kell. Mindennek van határa, még az EHO-nak is 🙂
A jó hír az, hogy az egészségügyi hozzájárulást nem kell a csillagos égig megfizetni, van egy felső korlát. Méghozzá 450 000 Forint. Mondok példát: ingatlan bérbeadásból származó jövedelmed egy évben 10 millió Ft. Ezután fizetned kell 15% SZJA-t, ez 1,5 millió Ft és fizetned kell egészségügyi hozzájárulást ez 1,4 millió Ft lenne, de nem kell annyit fizetned csak 450 ezer forintot. Ráadásul a 450 000 forintba más tételek is beszámíthatók. Például a bruttó fizetésedből levont egészségbiztosítási járulék is ilyen.
Ingatlan bérbeadás adózása, változások 2018-tól!
Jelenleg az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
2018-tól egyáltalán nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után. A 2018-as adó változásokról külön cikket írtam. Kattints ide érte: 2018-as változások az adózásban
Figyelj!
A fenti változások egyenlőre tervek. Még egyáltalán nem biztos, hogy így is lesz. Ahhoz, hogy ezek a változások megtörténjenek a kormánynak el kell fogadnia a költségvetést. Ahhoz, hogy mindig naprakész legyél és tudd mi lesz Veled érdemes feliratkoznod a hírlevelünkre, katt ide: Kérem a naprakész, friss információkat!
Baráti üdvözlettel:
Molnár Anita
családi adótanácsadó
Vedd a kezedbe adóügyeidet!
De jó cikk! Meg is osztom az ismerőseimmel!
„Az ingatlan bérbeadás után 2017-ig még egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni, ha a jövedelem meghaladta az 1 millió Ft-ot.”
Csak az 1 millió feletti rész után, vagy a teljes jövedelem után kellett ehó-t fizetni?
Kedves János!
A teljes összeg után kellett EHO-t fizetni, melynek mértéke 14% volt.
Kedves Anita! Akkor mi a teendő, ha a lakásom kiadom, viszont bérelek is lakást egy másik városban, ahova munkahelyváltás miatt költöztem? Amit fizetek több, mint a bevételem. Ebben az esetben mentesülök az adófizetés alól?
Igen, nem kell adót fizetned 🙂
Feltételek: mindkét bérleti jogviszony hosszabb legyen, mint 90 nap, a bérleti díjat igazoltan megfizeted tárgyévben. Adóbevallást be kell adni ettől még!
Kedves Anita!
Olvasva a kérdéseket és válaszokat, felmerült bennem egy kérdés!
Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérleti szerződés adott év december 31. napján lejár és a bérlő kiköltözik. A bérleti díjat előre fizeti, a közüzemi számlák utólag érkeznek-akár az éves leolvasásról is, így tehát akár magasabb összeg is lehet. Januártól a lakás már nem kerül kiadásra, tehát nincs több bérbeadásból származó bevétel.A számlák a következő évben kerülnek megfizetésre és a pénzügyi teljesítés dátuma számít, tehát ezek a számlák értelmezésem szerint már nem számolhatóak el költségként semmilyen formában! Valóban így van?
Előre is köszönettel: Csabainé Kovács Etelka
Kedves Etelka!
Ez egy extrém helyzet, de valóban előfordulhat és a következő évben valóban nincs mivel szemben elszámolni ezeket a költségeket.
Kedves Anita!
Egy magánszemély lakását felújította 2016-ban, számlái vannak, de csak 2017 ben adta ki bérbe, a 2016-os kiadások érvényesíthetők a 2017-es bevételekkel szemben?
Igen.
A törvény lehetőséget ad, hogy a tevékenység kezdetét megelőző 36 hónapban keletkezett költségeket elszámolhassuk az indulás évében. 🙂
Kedves Anita!
A bérleti díjat és a közüzemi számlákat plusz közös költség a bérlő készpénzben teljesíti.
Egy füzetben vezetjük ezeket a tételeket havi szinten amit én havonta aláírok neki és másolatot kap.Adózáskor az albérleti díj után adózom csak,mert a számlák a csekkek az én nevemre jönnek.A bérlőm két hónapja nem fizetett semmit,ha perelném a közüzemi díjakat is behajthatnám annak ellenére ,hogy a nevemen vannak a közüzemi számlák?Illetve a tanú nélküli elismervény érvényes-e?
Bérleti szerződés van? Ugye van? Az teremti meg a per alapját, hiszen a bérleti szerződésben kerül rögzítésre, hogy a bérleti díjon felül a rezsit is fizetnie kell (vagy éppen nem kell – ez megállapodás kérdése).
A bérleti díj 90%-a után adózol? Ugye nem?? A bérlő által megfizetett rezsi is bevételnek számít! Költségelszámolás választása esetén kevesebb lesz az adó.
(U.i.: ha nekem a bérlőm nem fizetne, két hét után felmondanék neki!)
Kedves Anita!
A segítségét szeretném kérni, vettem egy ágyat a kiadott lakásomban 117000 ft ért. Tételes költség elszámolást választottam az adózásban, a kérdésem az lenne, hogy költségként elszámolhatom e?
Nagyon szépen köszönöm, Zsanett
Kedves Zsanett!
Az ágy elszámolható költségként, de sajnos értékhatárra kell figyelni. A 100 000 Ft alatti értékű ingóságok gond nélkül elszámolhatók teljes mértékben. Sajnos a 100 000 Ft fölötti ingóságok nem. Ezekre úgynevezett átalányamortizációt kell számolni, ami az ingóság értékének 50%-a,de legfeljebb az éves bevétel 1%-a lehet. Ez jellemzően 15 – 25 ezer forint szokott lenni 🙁
Nagyon szépen köszönöm.
Kedves Anita!
Kérdezném, hogy az adóelőleg fizetéshez a pl januárban megkapott, de decemberi albérleti ill. rezsi költségek az elmúlt vagy a 2018-as évhez számolandók?
köszönöm válaszát előre is.
Üdv
Tibor
Kedves Tibor!
Mindig a pénzmozgás dátuma számít.
Ha a decemberi lakbért januárban kapod meg a bérlőtől, az már 2018-as bevételnek számít. Rezsinél ugyanez a helyzet.
Kedves Anita,
Érdeklődnék, hogy ha a bérbeadott ingatlant (részben) lakáshitelből vettem (az adott ingatlan fedezetként szolgál a bank felé), és még fizetem a törlesztőrészleteket, az elszámolható-e költségként?
Köszönettel,
Gábor
Kedves Gábor!
A kiadott lakás vételára alapján lehet elszámolni az értékcsökkenést. Akkor is ha teljes egészében kifizette valaki és akkor is ha hitelből finanszírozta. A törlesztő részletek nem számolhatók el költségként.
Kedves Anita,
Bérelni szeretnék egy helyet és a bérbe adó beleírta a szerződésbe, hogy az ő SZJA adóját a bérlőnek kell megfizetni. Ez helyes eljárás így?
Köszönettel
Dóra
Kedves Dóra!
Ha a bérlő kifizetőnek minősül, akkor kötelessége a bérleti díjból az adóelőleget levonni és a NAV-nak befizetni.
Ha te magánszemélyként bérelsz egy helyet, akkor a bérbeadó saját maga fogja az SZJA-ját megfizetni.
Kedves Anita!
Az a kérdésem, hogy mi a helyzet akkor, ha a gyermekem nevén lévő lakást szeretnénk kiadni ideiglenesen, ő pedig Kft tulajdonos és tag, ügyvezető, akkor kell-e külön adószámot kérnie erre a tevékenységre, mert ez nem a cég tevékenysége, nincs is ilyen tevékenységi körük. Én, mint édesanyja haszonélvező vagyok és úgy tudom, hogy én is kiadhatnám az ő beleegyezésével, de a közüzemi számlák az ő nevére jönnek, 1-2 hónapja írattuk át, mivel ő akarta kiadni és számlás érdeklődő van. Akkor még csak álmaiban élt a cég, ami mára már valóság…
Kicsit nagyon zűrös ez nekem, mert fontos lenne a közüzemi díjak elszámolása is, mivel ki kell számlázni (így bevételnek minősül) a bérlő részére vagy nem?
Talán egyszerűbb lenne, ha az ő nevén menne, de hogyan, ha ott a Kft?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!
D.B. Erika
Kedves Erika!
A gyermeked lakáskiadói tevékenységét nem befolyásolja a Kft.
A gyermekednek adószámot kell kérni az ingatlan bérbeadási tevékenységre, adószámos magánszemélyként fog ingatlan bérbeadással foglalkozni.
Kedves Anita!
Érdeklődnék, hogy mi a helyzet az albérlet kiadása utáni adózással akkor, ha a bérlő nem fizetett?
Köszönöm válaszát!
Tibor
Kedves Tibor!
A meg nem fizetett bérleti díj után nem kell adót fizetni.
Kedves Anita!
Egy bérleti szerződésbe szabályosan írható-e, hogy… a Bérlő a havi bérleti díjon felül köteles fizetni minden hónapban X Ft havi rezsi költségtérítést…? És azt az átalány költségtérítést lehet-e kérni a tárgy hónapban?
Köszönettel Péter
Kedves Péter!
A rezsi elszámolására alkalmazható ez a módszer, viszont a bérlővel időnként el kell számolni a tényleges fogyasztása alapján. Javaslatom szerint minimum december 31-én érdemes ezt megtenni. Tapasztalatok szerint ennél gyakrabban tanácsos, hiszen az átalányban megállapított rezsi lehet lényegesen magasabb vagy alacsonyabb is mint a tényleges fogyasztás.
Kedves Anita!
Ha a tételes elszámolást választom, akkor a negyedéves adóelőleg megállapításánál az évi 2%-os amortizáció időarányos részével lehet csökkenteni az adóelőleget? Az én esetemben ennek összege több mint az adóelőleg összege, ilyenkor a költségeket csak az adóelőleg 50%-ig vehetem figyelmbe?
Válaszodat előre is köszönöm, üdvözlettel: Géza
Kedves Géza!
A tételes költségelszámolást választó ingatlan bérbeadó a negyedéves adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti az időarányos értékcsökkenést. Ha a költségek figyelembe vétele miatt adott negyedévben több a költség, mint a bevétel, azaz veszteséges az adott negyedév, akkor nem kell adóelőleget fizetni.
A költségekre vonatkozó 50%-os korlát csak kifizető (céges bérlő) esetén él, de az adóbevallásban lehet korrigálni és a túlvont személyi jövedelemadót vissza lehet igényelni. Ha magánszemély a bérlőd, akkor nincs ilyen 50%-os költségelszámolási limit.
Kedves Anita!
Szeretném megkérdezni, hogy édesanyám tulajdonát képező ingatlant kívánjuk bérbe adni, nem nagy összegért. Édesanyám 80 éves, betegsége miatt hozzám költözik 200 km-re. Édesanyámnak kell-e adót fizetni, koránál/egészségi állapotánál fogva, van-e valamilyen kedvezményre/mentességre lehetőség? Az ingatlan egy faluban van, nem nagy érték, viszont ha üresen, lakatlanul, fűtetlenül marad, akkor állagában romlik. Vagy én fizessek adót utána, és én kössem a bérleti szerződést?
Köszönettel: János
Kedves János!
Ha nincs haszonélvezeti jogod, akkor az édesanyád jogosult az ingatlan bérbeadására, ő lehet a szerződő fél és neki kell adóznia. Életkorra, egészségi állapotra való tekintettel sajnos senki nem mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Viszont annak semmi akadálya nincs, hogy a bérleti szerződést meghatalmazottként Te írd alá. Tehát nem kell neki személyesen találkoznia a bérlővel.
Katás egyéni vállalkozó vagyok. 2 saját tulajdonú, de haszonélvezettel terhelt lakást szeretnék kiadni, megtehetem ?
Kedves Gabriella!
Ha a haszonélvező hozzájárulását adja, akkor semmi akadálya. Arra figyelj, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységet ne vidd be a vállalkozásodba, mert akkor elveszíted a KATA-ra való jogot. A működő egyéni vállalkozás mellett nyugodtan lehet magánszemélyként ingatlan bérbeadással foglalkozni.
Kedves Anita!
Kiadó lakásomban előre fizetős árammérők vannak felszerelve. Régen amikor még diktálós mérőleolvasás volt, kaptam számlát az elműtől, volt nyoma milyen fogyasztás történt. Most gyakorlatilag ha a feltöltőkártyával a lakó elmegy egy feltöltési pontra, az erről kapott bizonylat számlának minősül? Ön szerint használható ez a bizonylat tételes költségelszámolásnál?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Tímea!
A feltöltő kártyás áram elszámolás egy nagyon izgalmas dolog az ingatlan bérbeadás területén. Véleményem szerint a feltöltő kártya alapján történő fogyasztást nem szabad költségként elszámolni (számla sem kell a nevedre), viszont bevételként sem venném figyelembe a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén.
Kedves Anita!
-Be kell-e előre jelenteni az ingatlan bérbeadást a NAV felé, vagy elégséges a „bejelentés” megtörténtéhez utólag a negyedéves adóelőleg megfizetése?
– Tételes adóelszámolást választanám az ingatlan bérbeadásakor. Az ingatlan felújításával kapcsolatosan felmerült költségek viszont olyan magasak, hogy a bérbeadás első évében egyáltalán nem kerülne sor negyedévente adóelőleg megfizetésére, így a NAV csak az éves adóbevalláskor szerezne tudomást arról, hogy ingatlan bérbeadása történt. Lehet-e ebből bármiféle gondom, vagy ez az eljárás így teljesen normális?
– Év közben is át lehet térni átalány adózásról a tételes adózásra illetve fordítva?
Köszönöm válaszát.
Szabó csaba
Kedves Csaba!
1. A NAV felé történő bejelentésről ebben a cikkben olvashatsz részletesen: https://tudatosadozo.hu/lakaskiadas-ingatlan-berbeadas-bejelentese-nav-hoz/
2. Az ingatlan bérbeadás első évében ez teljesen megszokott és normális helyzet. Arra kell figyelni, ha veszteséges az első éved, akkor ez a veszteség a következő évre nem vihető át.
3. Év közben a 10%-os költségelszámolást és a tételes költségelszámolást nem mixeljük, éves szinten egységesen kell kezelni. Viszont egyik adóévről a másikra lehet változtatni a költségelszámolás módján.
Tisztelt Anita:
Eddig belföldi magánszemélynek adtam bérbe a lakásomat és nem vagyok ÁFA alany. Változik -e az adózásom ha a lakást uniós állampolgárnak adom bérbe? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel: Judit.
Kedves Judit!
Az adózás teljesen független attól, hogy magyar vagy külföldi magánszemélynek adod bérbe a lakást. Az adó elszámolása változik egy kicsit, ha nem magánszemély, hanem egy cég bérli ki a lakást, de az adó mértéke akkor is 15% marad.
Kedves Anita,
Édesanyámé a lakás, de ő külföldön él és meghatalmazott, hogy bérbe adjam a lakását. Érdeklődnék, hogy az adózást hogy kell ilyenkor intézni? AZ ő nevére, vagy az enyémre ?(nem vagyok sem haszon élvező).
Ő nyugdíjas, így is kell adoznia, van valami spéci formája az adóbevallásnak ebben az esetben? Személyes konzuétációra lehet e Önnhöz jelentkezni? Köszönöm.
Kedves Krisztina!
Ebben az esetben is édesanyád lesz az ingatlan bérbeadója, ő fog adózni. Adóbevallást Magyarországon kell beadnia, ugyanazt a nyomtatványt kell használni, mint bárki másnak. A tavalyi jövedelemről a 16SZJA jelű nyomtatványon, az idei jövedelemről a 17SZJA nyomtatványon valljuk be a jövedelmeket. A személye konzultáció jelenleg szünetel, a későbbiekben ezen a linken lesz elérhető: https://tudatosadozo.hu/szolgaltatasok/online-adotanacsadas
Kedves Anita!
Mi van abban az esetben, ha a tulajdonos nyugdíjas osztrák állampolgár kiadja a magyarországi ingatlanát bérbe. Hogyan és mennyit adózik ő, hiszen nem fizet szja-t.
Kedves Viktor!
A magyarországi ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet Magyarországon kell bevallani és megfizetni.Ez igaz a nyugdíjas osztrák állampolgárokra is.
Kedves Anita!
2015-ben vásároltunk új lakást befejezetlen állapotban, piaci ár alatt. Eddig mi használtuk, de a közel jövőben ki szeretnénk adni. Kérdésem a következő: az értékcsökkenést a szerződésen szereplő ár alapján kell számolnom, vagy van mód a becsült (piaci) ár alapján történő kiszámításra. A ráfordításokat nem tudom igazolni, ugyanis kétkezi munkával, segítséggel fejeztük be a lakást a költségek alacsonyan tartása miatt.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Árpi!
Sajnos nincs lehetőség az értékcsökkenés piaci ár alapján történő elszámolására. Az értékcsökkenés alapja nálatok az adás-vételi szerződésben lévő ár + a felújítás, befejezés. Az addig rendben, hogy munkadíjról nincs számla, de anyagköltségről lehet(ne)!
Tisztelt Molnár Anita!
Valóban évi 100000 forintig lehet elszámolni költségként a tárgyi kiadásokat? Mi a helyzet, ha pl redőnyt szereltetek fel, ami 150000 forintban kerül, és havi 100000 forint a bérleti díja az ingatlannak? Leírható költségként, és több hónapra kivetítve is? Ugye százezer jövedelemből nem vonható ki a százötvenezer forint.
Köszönöm szépen a válaszát előre is!
Kedves Andrea!
A 100 000 forintos értékhatár ingóságokra vonatkozik. A redőny nem tekinthető önálló tárgyi eszköznek. A 150 000 Ft-os redőny szerelést nyugodtan el tudod számolni a költségeid között. Az ingatlan bérbeadásból származó éves bevételedből kell levonni az éves kiadásaidat, nem kell havi bontásban kalkulálnod.
Kedves Anita!
Érdeklődni szeretnék, ha nyugdíjas adja bérbe a háza egy részét (pl: tetőtér) akkor hogy alakul az adózás? Számlás, mert a bérlőnek kell, nem áfa körös.
Előre is köszönöm.
Kedves Edit!
Az adózás ugyanúgy működik nyugdíjas esetén, mintha munkaviszonya lenne. Az ingatlan bérbeadási tevékenység adózása teljesen független az ingatlan tulajdonosának státuszától.
Kedves Anita!
Azt szeretném kérdezni hogy ha 185.000 ft havi bérleti díj + rezsiért van kiadva a lakás szeptember elejétől, tételes költség elszámolást választom akkor ebben az évben nincs eho fizetési kötelezettségem ha jól értelemezem.
Kérdésem még az lenne, hogy ha a tételes költség elszámolást választom akkor költségként levonható e az ingatlanosnak fizetett jutalék és a közjegyzői díj ha mindkettőről van számla.
Szilvi
Kedves Szilvia!
Mivel mindkét kiadásod egyértelműen az ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódik elszámolhatod költségként.
Kedves Anita!
Az ingatlanomat hosszú távra szeretném bérbe adni. Azonban ehhez teljes körű felújítás szükséges a lakás állapota miatt. A felújítás több millióba fog kerülni. Kérdésem, hogy elszámolhatok-e ebből valamennyit költségként, (számlákkal igazolva persze a munkálatokat)ha igen, akkor mennyit, hogyan. Vagyis, ha pl. a felújítás 7 millióba kerül és kb. 3 hónapig tart és jövő év február- márciustól kiadom a lakást 200 ezer forintért havonta, akkor a felújítás költségei milyen arányban és mennyi ideig csökkentik a bevételemet.
Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: Zoltán
Kedves Zoltán!
A lakás felújításának a költségét természetesen lehet érvényesíteni a bevétellel szemben. Két lehetőség van rá. Az egyik verzió, hogy a felújítás költségét hozzáadod az ingatlan árához és ezután az emelt összeg után számolsz értékcsökkenést. A másik verzió, hogy a felújítást elszámolod egyszerűen a kiadásaid között. Arra viszont figyelni kell, hogy veszteség nem vihető át a következő évre. A példádban 2018-as év masszívan veszteséges és ezt a veszteséget nem gördítheted tovább 2019-re.
Kedves Anita!
Azt szeretném megtudni, hogy magánszemélyként van-e valamilyen megkötés, felső határ az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, vagy bérbeadandó ingatlanok számának tekintetében?
Köszönettel:
Hajni
Nincs 😀
Kedves Anita,
mindenekelőtt gratulálok az oldaladhoz és a rengeteg információhoz amelyet megosztasz az olvasókkal.
Nekem Magyarországon van egy lakásom, amit szeretnék hosszú távú bérlőnek kiadni. Ugyanakkor egy másik EU-s tagállamban élek, és fizetem az adót+egészségügyet, valamint egy bérelt lakást.
Ezzel kapcsolatban kérdezném:
1. ha a magyar lakás kiadási ára (amit euróban szeretnék majd kérni a bérlőtől) megegyezik a külföldön életvitelszerűen lakott lakás bérleti díjával, akkor nem kell adóznom Magyarországon?
2. mivel kell/lehet ezt a NAV felé bizonyítani? (elég pl. az olasz nyelvű bérleti szerződés magyar fordítása?)
3. kell-e éves adóbevallást készítenem? (ezen a lakásbérleti bevételen kívül semmilyen bevételem, kiadásom nincsen Magyarországon).
4. mivel Magyarországon már érvényes tb-kártyám sincsen, és nem veszek igénybe egészségügyi ellátást, kell -e fizetnem az EHO-t?
5. ha nem, hogyan és kinek kell ezt bejelentenem?
Válaszodat és figyelmedet előre is köszönöm,
szép napot
Gabi
Kedves Gabi!
1. mivel nincs jövedelem, nem kell szja-t fizetni 🙂
3. igen, kell adóbevallást készíteni
4. nem
A többi kérdés tisztázására jó szívvel ajánlok egy villámkonzultációt:
Kedves Anita!
Lakás bérbeadóként (magánszemélyként, tehát nem vállalkozóként) az a kérdésem, hogy ha a tételes költségelszámolást választom, akkor a bérbeadott lakásba vásárolt tárgyak vételárát (számlákkal igazolva) teljes egészében elszámolhatom, vagy csak az áfával csökkentett részét? Vagyis, ha pl. vettem egy bútort 100 ezer forintért, akkor költségként 100 ezer, vagy csak 73 ezer (27% áfa) forintot számolhatok el?
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Ildikó
Kedves Ildikó!
A lakás bérbeadási tevékenységet szinte kivétel nélkül nem ÁFA körösként szokták végezni a magánszemélyek. Ilyen esetben az ingóságok teljes vételára elszámolható, nem kell az ÁFÁ-val csökkenteni az értékét.
A 100 000 Ft egyébként egy bűvös határ. Ha egy ingóság egyedi bekerülési értéke nem haladja meg a 100 000 Ft-ot akkor teljes egészében elszámolható kiadásként. Ha a beszerzési ár 100 000 Ft fölötti, akkor csak egy részét lehet elszámolni, úgynevezett átalányamortizáció formájában.
Kedves Anita!
2017. szeptembertől magánszemélyként szeretném kiadni a lakásomat. Az adózásnál a tételes költségelszámolást szeretném választani. Kérdésem, hogy milyen költségeket lehet a bevétel terhére elszámolni, kell-e alkalmaznom az Szja tv. 11. melléklet I.2. pontját („a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni”)?
Elszámolható-e:
– kádparaván, ha annak értéke meghaladja a 100 e Ft-ot: az értéke miatt egyáltalán nem számolható el, vagy csak 100 e Ft-ig számolható el, vagy eleve egy kádparaván nem tartozik az „üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök” közé?
– kulcsmásolás?
– a bérleményre kötött lakásbiztosítás díja?
– a lakásbérleti szerződéssel összefüggő (kiköltözési nyilatkozat) közjegyzői díj?
– az Ön által szervezett és tartott ingatlanbérbeadás témájú tanfolyam díja?
Kérdésem továbbá, hogy a számlákat milyen címre kell kérni akkor, ha a bérlemény címe nem azonos az állandó lakóhelyem címével, minden esetben az állandó lakóhely címére? Ha van esetleg olyan számla, ami a bérlemény címére lett kiállítva, akkor az is elszámolható, tehát lehetséges olyan helyzet, hogy egyik számla az állandó lakcímre szól, míg a másik a bérlemény címére, mindegyiket elszámolhatom?
Ha költségként értékcsökkenési leírást számolok el, kell erről tárgyi eszköznyivántartást vezetni?
Köszönettel: Harsányi Szilvia
Kedves Szilvia!
Jelen blog kereteiben nincs lehetőség arra, hogy ennyi kérdésre választ adjak.
Az általam tartott ingatlanbérbeadás témájú tanfolyam díja elszámolható költségként és szeretettel várlak 🙂
https://tudatosadozo.hu/hosszutavu-lakaskiadas-adozasa-trening/
Kedves Anita!
Külföldön élek külföldi állandó lakcímmel. A lakásfenntartás költségeit közösen fizetjük a párommal (osztrák állampolgár). Övé a ház. Az ő nevén szerepel minden. Budapesti lakásom szeretném bérbeadni. Így is meg kell Magyarországon fizetnem a teljes adót vagy le tudom vonni belőle azt az összeget, amit idekinnt havonta fizetnem kell a lakhatásomhoz?
Válaszát köszönöm!
Szép napot!
Kedves Tünde!
A külföldi lakásfenntartás költségét semmilyen körülmények között nem szabad levonni a magyarországi bevételből, csak a megfizetett lakbér vehető figyelembe csökkentő tételként.
T.Anita!
Az lenne a kérdésem, hogy a tételes adózást választanám, de esetleg csak az ÉCS.t írnám le költségként, az oké? Tehát az ingatlan ÉCS 2%.a több, mint a 10%.os költséghányad a bevétel után.
Értelemszerűen akkor a 10%.ot nem írom le költségként.
14MFt.os ingatlannál évi 280ezerFt ÉCS.t számolhatok el, ezzel csökkenthetem a bevételt, és ez lenne az adóalap. Így oké? Köszi Gy.
Kedves Györgyi!
A Te eseted a tipikus példa arra, hogy nem szabad a 10%-os költséghányad módszerét választani 😀 Egyértelműen látszik, hogy csak az értékcsökkenéssel jobban jársz. Arról azért ne feledkezz meg, hogy a bérlőtől kapott rezsi is bevételnek minősül, amit költségként is elszámolhatsz természetesen.
Kedves Anita!
Azt szeretném kérdezni hogy ez az 1 millió forintos jövedelem határ az éves? Egy konkrét példa ha 2017 Augusztustól 2018 Augusztusig van kiadva az ingatlan havi 120.000ft ért akkor 2017 évi bevételem az 600.000ft a 2018 bevételem 960.000ft tehát nem haladja meg az egy 1 milliót!
Ebben az esetben nem kell egyik évre sem EHO-t fizessek!
Jól értelmezem???
Kedves Tamás!
Az 1 millió forintos jövedelemhatár egy évre vonatkozik, jól értelmezed a szabályokat, egyik évre sem kell EHO-t fizetned 🙂 Még két dologra hívnám fel a figyelmedet. 1. A bevétel nem egyenlő a jövedelemmel. 2. 2018-tól várhatóan eltörlik a EHO-t az ingatlan bérbeadás után.
Kedves Anita!
Bevetel-kiadas=Jovedelem ami utan adozni kell, ugye a cikkedben irod amennyiben a szerzodesben az lett belefoglalva hogy a rezsi koltseget is az alberlo teriti meg ugye az noveli a bevetelt, ez esetben milyen koltsegek szamitanak a kiadasi oldalra (azt tudom pl ha lakas berlek mondjuk mashol az kiadasnak minosul tehat azzal csokkenheto a bevetelem )
Tehat tegyuk fel en kiadom lakasom 150.000 forintert + rezsivel mondjuk a bevetelem 200.000 forint milyen koltsegekkel tudom csokkenteni a bevetelem, illetve ha nincs kiadasom akkor jol ertelmezem hogy 200.000 forint utan kell megfizetnek az SZJA- t illetve az EHO-t ?
Udvozlettel,
Zoltan
Kedves Zoltán!
Ha semmilyen kiadásod nincs akkor is választhatod a 10%-os módszert, azaz 200 000 – 10% = 180 000 Ft (ez lesz a jövedelem), ami után 15% SZJA-t fizetsz, illetve 14% EHO-t ha éves szinten a jövedelem meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ezt az EHO-t 2018-tól valószínűleg el fogják törölni: https://tudatosadozo.hu/szemelyi-jovedelemado-valtozasok-2018-ban/
Kedves Anita!
Szerintem Adrit egészen más foglalkoztatja. Én is ezzel a problémával bajlódom.
Április 1-től kiadtam a lakásomat.
Április 10-én költségem volt, amit kifizettem (01.01-03.31 közötti fűtés)
Ebben az időszakban még nem volt kiadva a lakás, de a költség fizetése már a kiadási időszakban realizálódott. Elvileg nem vehetném a bérlettel kapcsolatos költségnek.
Augusztus 31-én megszűnik a kiadás. Szeptember 10-én kifizetésre kerülő számla már nem a kiadás idejében történik, de arra az időszakra szól, így el kellene számolnom.
Köszönettel:
Zoltán
Kedves Zoltán!
Kiadás előtti időszak fűtési költségét nem javaslom bele tenni a költségek közé, hiszen nem a bérbeadással kapcsolatosan felmerülő dologról van szó. A szeptember 10-én kifizetésre kerülő számlát viszont beleteheted a költségek közé, ugyanezen elv mentén. Azt, hogy a bérlőd elköltözött még nem jelenti azt, hogy a tevékenység is megszűnik. Teljesen normális dolog az, hogy két bérlő között néhány hét kimarad.
Kedves Anita!
A segítségét szeretném kérni ingatlan bérbeadással kapcsolatban.
A tételes költségelszámolás mellett tettem le a voksom friss lakáskiadóként, de nem tudom pontosan, hogy a rezsi számlák esetében milyen dátumot kell figyelembe venni az adó megfizetésekor. Ha jól tudom, a lakáskiadás utáni adóelőleget naptári negyedévente kell fizetni. De hogyan számoljam a rezsit a bevétel és kiadás oldalra?
Ha augusztustól kiadom az ingatlant, akkor augusztus hónapra már aug elején megkapom a bérleti díjat, de az augusztusi hónap rezsijének számlái csak szeptemberben lesznek esedékesek és azok sem hónap elsejétől hónap végéig fognak szólni. Pl a naptári negyedév szeptember 30-ig tart, de a szeptemberi rezsi számlák kiállítása és teljesítése októberben lesz esedékes, így akkor melyik negyedévhez kell hozzáadni (ráadásul úgy, hogy tartalmazni fog szeptemberre és októberre is rezsit, hiszen pl a gáz elszámolási időszaka hó 28-tól következő hó 27-ig tart)?
Illetve az első kiadott hónapra hogyan vegyem figyelembe a rezsi számlát, ha pl minden hónap 11-én diktálom az állást (tehát az augusztusban fizetendő számla már tartalmazni fog augusztusi fogyasztást is, de júliusit is)?
Köszönettel,
Adri
Kedves Adri!
Mindig a ki/befizetés pontos napja lesz az irányadó: postai befizetésnél a csekken szereplő dátum, utalásnál az a nap, amikor leemelték a pénzt a bankszámláról.
Köszönöm.
Még egy kérdésem lenne: én fizetem a rezsit a bankszámlámról csoportos beszedéssel és ezen a jövőben sem szeretnék változtatni. Így a bérlővel abban maradtunk, hogy ő majd utólag rendezi a következő havi bérleti díjjal együtt. Ez esetben bevételként ahhoz a hónaphoz kell számolnom, amikor levonták a számlámról, kiadásként pedig ahhoz a hónaphoz, amikor a bérlő rendezte? Erről szükséges átvételi elismervényt írni vagy elegendő, ha a bérleti szerződésben szerepelni fog, hogy a rezsit a bérlő fizeti?
Kedves Adri!
Igen, mindig abban a hónapban kell figyelembe venni, amikor a pénzt megkapod, illetve amikor kifizeted. Csoportos beszedés esetén ez a bankszámláról történő leemelés napját jelenti.
A bérleti szerződésbe mindenképpen bele kell írni, hogy a rezsi a bérlőt terheli. Az átvett, illetve megkapott rezsi és bérleti díj összegéről minden esetben köteles vagy bizonylatot kiállítani. Ha van adószámod, akkor ez egyértelműen számla kiállítását jelenti. Ajánlom figyelmedbe még ezt a cikket is: https://ingatlanberbeadas.hu/ingatlan-berbeadas-adoszam-kotelezo-vagy-sem/
Kedves Adri és Anita!
Nincs ez túlbonyolítva?
A 3 havi adóelőleget is egyszerűen a jövedelem után kell megfizetni, azaz a rezsi ide nem számít be, hiszen tételes adózás esetén azt úgy is levonod. Nyilván ha pontos havi elszámolásokat nézzük, előfordulhat, hogy csúszás a van, no de ez kit érdekel? 🙂 Az éves adóbevallásban ez úgy is kiintegrálódik (na jó, itt is lehet kis csúszás). Ha a csúszás miatt pár ezer Ft különbség kialakul is, akkor ennek az adóvonzata minimális, és ez is kisimul a következő évben. Nem ismerem a NAV szokásait, de ha ez egy lakás rezsijére vonatkozik, akkor egyszerűen nagyságrenddel több lenne az ügyintéző órabére, mint a nyerhető adókülönbség.
De lehet, hogy tévedek.
Más.
Kedves Anita!
A tételes adózás esetén az amortizáció (normál lakás albérleti kiadása esetén) 2% (ha nem tévedek). A kérdés, hogy ezt az amortizációt milyen alapra kell vetítetni? A vételárra? És ha az évekkel ezelőtt volt?
Vagy ezt a vetítési alapot évente lehet változtatni a lakáspiaci változásoknak megfelelően?
És hogyan alakul ez, ha a lakás csak részben volt kiadva, azaz pl. 6 hónapra az adott évben? Akkor értelemszerűen az évi 2% helyett, csak 1%-ot számolok el?
Köszönettel,
Csaba
Kedves Csaba!
A kis csúszások nagyon-nagyon fogják érdekelni a NAV-ot. Az adóhivatal nem gazdasági alapokon nyugvó szervezet. A költség-ráfordítás arányokat nem nézik menet közben 😀 Az is előfordul azért, hogy egy ellenőrzés folyamán nem tárnak fel adóhiányt.
A lakáspiaci változásokat sajnos nem lehet figyelembe venni az értékcsökkenés számítása során. Nincs lehetőség arra, hogy az amortizációt jelenérték alapján számoljuk.
Ha nem teljes évben volt kiadva a lakás, akkor időarányosan lehet figyelembe venni az értékcsökkenést, méghozzá napi szinten arányosítva.