A szobanövények eladásából származó bevétel után kell-e adózni? Ha igen, hogyan?
A szobanövények már csak olyanok, hogy szaporodnak, sokasodnak.
A saját növénykék szaporulatával meg csak kéne valamit kezdeni… Ha már az összes szomszédot, barátot ellepik a kis ajándékba adott hajtások, még az is eszünkbe juthat, hogy – nem megvetendő módon – pénzért adjuk tovább.
Rengeteg facebook-csoport nyújt terepet a szobanövény biznisznek, néhány új kedvencemet én is innen szereztem be a nyáron. A market place-en is rengeteg növény talál új gazdára, az apróhirdetési portálokon külön növény kategória van.
A bevétel volumene évente elég változó, évi néhány ezer Ft-tól sokszázezer Ft-os bevételig, de akár még annál is több lehet, hisz a különleges és ritka növények többtízezer forintos darabáron cserélnek gazdát.
Időről időre felbukkan a kérdés: adózol te rendesen?
Ennek a kérdéskörnek jártam utána.
A kérdésünk tehát, hogy a szobanövényekből származó bevétele után hogyan kell adózni, ill. kell-e egyáltalán adót fizetnie?
Milyen típusú jövedelemnek számít ez? Esetleg őstermelőként kell-e/lehet-e szobanövényeket értékesíteni?
Milyen lehetőségek vannak a tevékenység legális folytatására?
Mivel az szja-tv. konkrétan nem szól a szobanövény-bizniszről (mily meglepő 😀 ), így megkérdeztem a NAV-ot, a válasz kissé hosszú, egy az egyben mutatom az adóhivatal válaszát.
A saját megjegyzéseimet, gondolataimat így jelölve szúrom közbe, gyere értelmezzük együtt a NAV válaszát
————————————
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Levelét úgy értelmeztem, hogy a magánszemély étékesítési céllal beszerzett és saját háztartásában nevelt szobanövények szaporulatait szeretné értékesíteni.
Felmerült kérdésként, hogy ez a tevékenység milyen adózási formában, esetleg őstermelőként végezhető-e.
Nem az értékesítési céllal beszerzett növényeket kérdeztem. Hiszen a növényeink zöme csak úgy lett valahonnan…. Sebaj, vegyük úgy, hogy ez volt a kérdés…. haladjunk, hátha kisül valami értelmes dolog ebből 🙂
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 58. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Aha, tehát a szobanövény ingóságnak minősül.
Az említett ingóságok értékesítésénél elsőként azt kell eldönteni, hogy az értékesítések következményeként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) vonatkozásában keletkezik-e adóalanyiság.
Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése értelmében adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése szerint valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Tehát, ha gazdasági tevékenységet folytatok, akkor adóalany vagyok.
Annak megítélése, hogy a magánszemély által végzett ingó értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül-e, csak az eset összes körülményeinek figyelembevételével lehetséges. Alapesetben a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából megvásárolt majd a későbbiek során megunt termékek értékesítése nem minősül gazdasági tevékenységnek.
Ez jó hír, de ha nem meguntam a növényeimet, hanem egyszerűen túlszaporodtak?? Aki a választ írta, szerintem nem szereti a virágokat… Na jó, vegyük úgy hogy meguntam, hogy 6 egyforma növényem van… haladjunk.
Ha viszont valaki azért vásárol fel növényeket, hogy utána azokat haszonnal értékesítse, akkor ebben az esetben megvalósul mind az Szja tv., mind az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység, ugyanis ebben az esetben az ingóság beszerzése továbbértékesítési és haszonszerzési célból történik.
Ezt viszont utólag bizonyítani nem nagyon lehet. Sajnos az ellenkezőjét még kevésbé….
Amennyiben tehát az ingóságok értékesítése rendszeres jelleggel és/vagy üzletszerűen történik, akkor ez adóalanyiságot eredményez az általános forgalmi adó tekintetében, ami azt jelenti, hogy a tevékenység adószám birtokában (adószámos magánszemély, egyéni vállalkozó) végezhető, mely a 23T101 jelű nyomtatványon kérhető.
Azt azonban fontosnak tarjuk kihangsúlyozni, hogy a tájékoztatási hatáskörünkben eljárva –az adott tényállás valamennyi ismérvének, illetve konkrét tényadatoknak hiányában – nem áll módunkban egy adott jogviszonyt minősíteni. Az állami adó- és vámhatóság ugyanis egy esetleges adóellenőrzés esetében az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg azt, hogy a tevékenység ténylegesen milyen jogviszonyban valósul meg. Egy esetleges adóellenőrzés esetén a magánszemélynek kell bizonyítania például azt, hogy az eladott termékeket nem haszonszerzés céljából, a továbbértékesítés szándékával vásárolta.
Ez azt jelenti, hogy ha egy revizor elé kerülsz, azt húznak rád, amit akarnak. A nem haszonszerzési célt vajh’ hogy a manóba lehet bizonyítani? A haszonszerzést sokkal könnyebb. Pár print screen, dátumokkal, ennyike.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Szja tv. 58.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg), még abban az esetben sem, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.
A bevételt meg a saját nyilvántartásoddal tudod alátámasztani. Ugye vezeted egy kockás füzetben?
A több bevételt pedig szintén a FB-csoportokban ellőtt képernyőmentések, elmentett posztok támaszthatják alá.
Kis ártatlan szívű növénygazdik, akik lelkiismeretesen kiírjátok, hogy FOGLALVA/ELKELT, aztán a posztot később sem törlitek… könnyű prédák vagytok. Milyen mázli, hogy nem a NAV-nál dolgozom 😉
Ingó értékesítése esetén a jövedelem meghatározása:
1. Ingó értékesítése nem gazdasági tevékenység keretében
Az ingó értékesítés esetén a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az átruházásból származó bevételből (eladási ár) le kell vonni a megszerzésre fordított, igazolt összeget, értéknövelő beruházásokat, átruházással kapcsolatos kiadásokat. Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni.
Virágföld, perlit, ültetőcserepek, alátétek, mospilan, gyökereztető hormon, egyéb vegyszerek, ó-ó, ha bármiről is lenne számla……
A cserebere növényekről csereszerződés 😀 😀 😀
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
Oké, ez egyszerűsíti a helyzetet.
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell a magánszemélynek a személyi jövedelemadó bevallásában megállapítania és az adóévet követő május 20-ig megfizetnie.
Nem keletkezik az ingó vagyontárgy tekintetében bevallási és befizetési kötelezettség, ha az adóév során együttesen nem haladja meg az értékesítésből származó bevétel a 600 ezer forintot. Ha az ingó értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, a megállapított jövedelem 200 ezer forintig adómentes, vagyis nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét. Amennyiben a jövedelem 200 ezer forint felett van, csak a 200 ezer forintot meghaladó része után kell 15 százalékos személyi jövedelemadót fizetni.
Ezt elmondom érthetőbben, jó?
1. eset
Évi 600 ezer Ft alatt van a bevételed: semmi dolgod, nem kell bevallani sem és adózni sem.2. eset
A bevételed 800 ezer Ft alatt van és nincsenek meg a számlák a kiadásokról: nem kell adózni.
(matek: a bevételed 25%-a – 200 ezer Ft=0 vagy negatív szám lesz, azaz nincs jövedelem)3. eset
A bevételed 800 ezer Ft felett van és nincsenek meg a számlák:
(például legyen 900e Ft az éves bevételed
matek: 900e 25%-a = 225 ezer Ft225ezer – 200 ezer Ft=25 ezer Ft, azaz ennyi után kell szja-t fizetni
25 000 * 15%= 3750 Ft a megfizetendő személyi jövedelemadó
2. Ingó értékesítése gazdasági tevékenység keretében
Amennyiben az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül, akkor a jövedelmet az 1. pontban szereplő ingó értékesítésre vonatkozó szabályok (bevétel-költség) alapján kell megállapítani, de a jövedelem az összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, tehát 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochot) kell fizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl.
Ebben az esetben sem kell a magánszemélynek jövedelmet megállapítania, ha az adóévben az ingó értékesítéséből származó bevétele nem haladta meg a 600 ezer forintot. Ha a bevétel az értékhatárt meghaladta, akkor az összes bevételből kell jövedelmet számolni.
Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy bár gazdasági tevékenységnek minősül, ha a magánszemély a növényeket értékesíti, de erre a tevékenységére tekintettel mégsem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az adóévben az ingó értékesítésből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot.
Aki gazdasági tevékenység keretében növényezik, szíveskedjen kiszámolni a saját számaival, jó?
Ha meghaladja a 600 ezer forintot a bevétele, és jövedelmet kell számolnia, akkor ebben az esetben nem alkalmazható a 200 ezer forintos mentességi szabály.
A levelében leírtak alapján a magánszemély értékesítési céllal beszerzett, majd az azok neveléséből létrejött növényeket szeretné értékesíteni, ezért e tevékenysége feltehetően gazdasági tevékenységnek minősül. Az értékesítésekor is alkalmazható az Szja tv. ingó értékesítésre vonatkozó kedvező – 600 ezer forint éves bevételig adómentességet jelentő – szabályai.
Szerintem, ha eddig eljutottál, már választ kaptál a kérdésedre, a továbbiakban nem kommentálom a NAV állásfoglalását.
Téged viszont szeretettel várlak a hírlevélolvasóim között <3
Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet
mintájára:
Ki a virágot szereti, rossz hírlevélíró nem lehet 😀
Katt ide: https://tudatosadozo.hu/hirlevel/
A magánszemély adóköteles tevékenységet adószámos magánszemélyként, illetve egyéni vállalkozóként folytathat. Az a körülmény, hogy gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye.
Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét felsorolást az adószámos magánszemélyként végezhető tevékenységek körére vonatkozóan. Az adózói státusz megválasztásakor az egyéb, nem adójogi jogszabályok előírásaira, illetve korlátozásaira kell figyelemmel lenni, ezek egyrészt az egyéni vállalkozóról szóló törvény, másrészt azok a jogszabályok, amelyek az adott tevékenység végzésének kereteit határozzák meg.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evec tv.) 2. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy az egyéni vállalkozás alapítása előtt célszerű ellenőrizni, hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély-, illetve bejelentés köteles-e, illetve tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál.
Ha jogszabály nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenységet az önálló tevékenységen belül kizárólag egyéni vállalkozás keretében lehet végezni, akkor a magánszemélyt nem lehet arra kötelezni, hogy egyéni vállalkozás keretében folytassa a tevékenységét.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.
Az adójogszabályok mindegyik adózói státuszt kezelik, az Szja tv. és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályok vannak az egyéni vállalkozók, az adószámos magánszemélyek, illetve az őstermelők kötelezettségeit illetően. Az ezek közötti választás joga a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.
Az őstermelői tevékenységgel kapcsolatban az alábbiakban tájékoztatjuk:
A mezőgazdasági őstermelőkről, a bejelentkezésről, nyilvántartásról, adataik kezeléséről részletesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) honlapján tájékozódhat (https://www.nak.hu/hatosagi-szakmai-ugyek/ostermelo).
Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki
- a 16. életévét betöltötte,
- a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
- saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység a nyilvántartásba vételt követően végezhető. Az őstermelőt kérelemre a NAK veszi nyilvántartásba.
Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza az őstermelő által végzett őstermelői tevékenységeket.
A nyilvántartást vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek számítanak őstermelői tevékenységnek, így azzal kapcsolatban, hogy a levelében említett tevékenység végezhető-e őstermelőként, az említett Kamara tud tájékoztatást adni.
Őstermelői tevékenység:
• a mező- és erdőgazdasági tevékenység, továbbá
• a kiegészítő tevékenység.
Mező- és erdőgazdasági tevékenység:
• növénytermesztés,
• kertészet,
• állattartás,
• állattenyésztés,
• halgazdálkodás,
• szaporítóanyag-termesztés,
• vadgazdálkodás,
• erdőgazdálkodás
• kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt, valamint
• az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
Kiegészítő őstermelői tevékenység:
• falusi és agroturizmus,
• kézművesipari tevékenység,
• fűrészáru-feldolgozás,
• takarmány-előállítás,
• élelmiszer előállítása mezőgazdaság termékből kivéve, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget (mert az ilyen tevékenység az előbbiek szerint mező-, erdőgazdasági tevékenységnek számít),
• dohányfeldolgozás,
• bioüzemanyag-előállítás,
• a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése,
• mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.
További tudnivalókat az említett tevékenységből származó jövedelemmel kapcsolatban az internetes honlapunkról letölthető „Információs füzetek 2023, melyeket az alábbi útvonalon talál: Információs füzetek – 2023 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu).
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Általánosságban az adójogszabályok értelmezéséhez segítséget kérhet a 1819-es szám (1) menüpontján (külföldről: +36 (1) 461-1819).
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály
Köszönöm, hogy elolvastad!
Tanulj velem!
Ingatlan bérbeadás adózása („albérlet”) tantermi képzés részletes infók itt: https://tudatosadozo.hu/hosszutavu-lakaskiadas-adozasa-trening/https://tudatosadozo.hu/hosszutavu-lakaskiadas-adozasa-trening/
Szállásadó leszek! – az ötlettől az első vendégig – tantermi képzés részletes infók itt: https://tudatosadozo.hu/szallasadas-apartmankiadas-kepzes/
Szállásadó vagyok! – de vajon mindent jól csinálok?? Közösségi ÁFA, számlázás, TFH – tantermi képzés részletes infók itt:
https://tudatosadozo.hu/szallasado-vagyok/
Úristen, áfás leszek! – előadás 12 milliós bevételt átlépőknek
Részletek: https://tudatosadozo.hu/uristen-afas-leszek/
———————————————-
Baráti üdvözlettel:
Molnár Anita
családi adótanácsadó, az ingatlantulajdonosok adótrénere
———————————————-
