Egy válás margójára 2#: ingatlan többlethasználati díj adózása 2019

Leggyakrabban válás esetén merül fel ez a téma. A közös tulajdonú lakásban, ingatlanban maradó fél használati díjat fizet az elköltöző félnek. Kell-e adót fizetni ez után a pénz után? Ha igen, akkor kinek és mikor? Ingatlan többlethasználati díj adózása 2019 év szabályai

Mi is az ingatlan többlethasználati díj?

Egy kis hivatalos szöveg következik. Ne aggódj, utána lefordítom magyarra 🙂

Amennyiben két magánszemély közös tulajdonában levő ingatlanból az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál nagyobb részt használ, vagy kizárólagosan használja az ingatlant, akkor a másik tulajdonostárs többlethasználati díj iránti igénnyel abban az esetben léphet fel a tulajdonostársával szemben, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatot a felek eltérő megállapodása, a bíróság határozata vagy egyéb körülmények nem teszik lehetővé.

A többlethasználati díj azért illeti meg az egyik tulajdonostársat (házastársat), mert nem gyakorol(hat)ja a közös tulajdonban levő birtoklási és használati, hasznosítási jogát, melyeket kizárólag a másik fél gyakorol, ezért az ilyen jogcímen kapott összeg nem tekinthető ingatlan bérbeadásból származó jövedelemnek.

Törvény:
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:74. § és 5:74. §

Nézzük ezt egy valós, gyakran előforduló példán keresztül!

Sztori: házaspár kapcsolata megromlik, férj elköltözik a közös tulajdonú lakásból, a feleség még benne lakik pár hónapig, amíg el nem adják.

A férj azért jogosult erre az ingatlan többlethasználati díjra, mert nem tudja használni a tulajdonrészét. A többlethasználati díj összegében megállapodhatnak a (volt) házastársak, vagy egy hosszas peres macera is lehet belőle. Ennek adózási szempontból most nincs jelentősége.

Ingatlan többlethasználati díj adózása 2019

A férj által a feleségtől ilyen jogcímen kapott összeg összevonás alá eső egyéb jövedelemnek minősül. Szja tv. 28. §

A többlethasználati díjként kapott összeg után a férjnek 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik. Mindkettő adóalapja a megállapított jövedelem 84 százaléka. (Kivétel előfordulhat!)

A férj tehát elég nagy összeget fog az államkasszába befizetni!

Példa: az ingatlan többlethasználati díj havi 40 000 Ft, összesen 5 hónapról van szó. A férj által kapott összeg tehát: 40 000 Ft * 5 hónap = 200 000 Ft

Befizetendő adók:

Személyi jövedelemadó (szja): 200 000 Ft * 84 %*15 % = 25 200 Ft

Szociális hozzájárulási adó (szochó): 200 000 Ft * 84 %*19,5 % = 32 760 Ft

Ennyi megy az államkasszába: 25 200 + 32 760 = 57 960 Ft!

Adó befizetés határideje

Mivel a feleség magánszemély, így nem tud adóelőleget levonni a férjtől (vicces lenne 😀 ), így az adókat a férjnek kell befizetnie az államkasszába.

Az adó (adóelőleg) befizetésére a negyedéves fizetési szabályok érvényesek. Az ingatlanhasználai díj kifizetésének negyedévét követő hónap 12-ig kell az adót a NAV-hoz elutalni. Negyedév alatt a naptári negyedéveket kell érteni:

• 1. negyedév: január 1 – március 31. , befizetési határidő: április 12.
• 2. negyedév: április 1- június 30., befizetési határidő: július 12.
• 3. negyedév: július 1- szeptember 30., befizetési határidő: október 12.
• 4. negyedév: október 1- december 31. befizetési határidő: január 12.

Ha a fenti példában szereplő férj egy összegeben kapta meg az ingatlan többlethasználati díjat mondjuk augusztus 5-én, akkor az adót (adóelőlegként) október 12-ig kell befizetnie.

Ingatlan többlethasználati díj és adóbevallás 2019

Az ingatlan többlethasználati díjat, mint minden adóköteles jövedelmet az adóbevallásban fel kell tüntetni. Az év közben megfizetett adóelőleget természetesen szerepeltetni kell. Ha pontosan fizette az adóelőleget a férj, akkor adóbevallás beadásakor már nem kell adót fizetnie.

A NAV által készített adóbevallás-tervezetben ez a jövedelem nem fog szerepelni, azt a férjnek kell beleírnia!