Adómentes juttatások 2019: sport és kultúra belépőjegyek

Milyen feltételekkel és milyen összegben támogathatja egy munkahely adómentesen a dolgozóinak sportolását és művelődését? Adómentes sport és kultúra belépőjegyek juttattatása 2019-ben.

2019.január 1-től változott az adómentesen adható munkáltatói támogatás. Nézzük meg röviden, hogy miről is van szó.

A munkáltató adómentesen támogathatja a dolgozói szabadidős tevékenységeit kultúra és sport vonalon. Mint mindennek, ennek is van határa….. az aktuális minimálbér összegéig lesz adómentes ez a támogatási forma. A jó hír, hogy a sport-, és a kultúrális tevékenységre külön-külön számítjuk az adómentes keretet! 🙂

Milyen sport- és kultúrális tevékenységet támogathat konkrétan a munkáltató?

• Sport rendezvényre szóló belépőjegy, bérlet
• Kulturális szolgáltatásra szóló belépőjegy, bérlet illetve a könyvtári beiratkozási díj

Mi számít kulturális szolgáltatásnak?

Múzeum, művészeti kiállítás, színház, cirkusz, tánc-és zeneművészeti előadás.

Figyelj arra, hogy ezek a klasszikus értelemben vett kulturálódást szolgáló rendezvények és a mozi nem tartozik ide!

Az adómentes belépő juttatásával kapcsolatosan néhány komoly kérdés merült fel, amelyre írásos állásfoglalást kértem a NAV-tól. Tudod, az ördög mindig a részletekben rejlik – az adómentességet senki nem szeretné elbukni.

NAV-állásfoglalás az adómentes sport- és kultúrális juttatásokkal kapcsolatosan

Lássuk a kérdéseimet és a kapott választ.

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8.28. pontja értelmében a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj
az adóévben legfeljebb – az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.

1. Szükséges-e minden dolgozónak ugyanakkora összegű juttatást adni?

Az Szja tv. törvény nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy kik azok a magánszemélyek akik kaphatnak és kik azok akik nem kaphatnak kulturális szolgáltatás igénybevételére szolgáló jegyet.
A munkáltató döntésén múlik, hogy kiknek biztosítja a kedvezményes jegyet, bérletet.

2. A megvásárolt belépőjegyek, bérletekről szóló számlát a dolgozó vagy a munkáltató nevére kell kérni?

A szolgáltatás igénybevételéről a számlát a munkáltató nevére kell kiállítani, azon a dolgozó nevét nem kell feltüntetni.

3. A belépőjegyek átvételéről kell-e nyilvántartást vezetni?

A munkáltató a saját maga által vezetett nyilvántartás alapján tudja nyomon követni, hogy kinek milyen összegben biztosított kulturális szolgáltatásra igénybe vehető jegyet, bérletet.

4. Hogyan biztosíthatja a kifizető hogy a kiosztott adómentes belépő jegyek ne legyenek visszaválthatók? Hogyan igazolható ez a feltétel?

A szabályhoz fűzött törvényi indokolás szerint a visszaélések megakadályozása érdekében rögzíti azt a szabály, hogy az adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve természetesen a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását).

A visszaválthatóságot mindenképpen a kifizető oldalán kell vizsgálni, hiszen azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja ez a rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig a kifizető utólag megtéríti a magánszemély által a kifizető nevére szóló számla alapján megvásárolt jegyek árát.

A kulturális intézmények, koncertszervezők, stb. a legtöbb esetben csak műsorváltozás, illetve az előadás, rendezvény elmaradása esetén váltanak vissza jegyet [előbbi esetben az előadás kezdetéig, utóbbi esetben a kitűzött előadást követően egy meghatározott időszakon belül (általában 30 vagy 60 napos jogvesztő határidőn belül) van erre lehetőség].
A visszaváltáshoz az eredeti belépőjegy és a vásárlást igazoló bizonylat is kell (a számlát kiállító kifizető sztornózza azt), vagyis a magánszemély nem tudja visszaváltani a jegyet a számla nélkül. Ha a jegyet a magánszemély vásárolja meg, akkor a cég abban az esetben térítheti meg a jegy árát, ha a számla a kifizető nevére szól, és a magánszemély átadja a számlát a kifizető részére.

Mindezek alapján, ha a számla a kifizetőnél (munkáltatónál) van, az egyfajta garancia arra, hogy a magánszemély nem tudja visszaváltani a belépőjegyet. Megjegyezzük, hogy az online felületeken megváltott belépőjegyek esetében általában külön rögzítésre kerül az is, hogy azok nem válthatók vissza.

Összességében tehát nincs jelentősége annak, hogy a kifizető által a magánszemélynek átadott belépőjeggyel a magánszemély ténylegesen elment-e az előadásra, vagy nem az a magánszemély nézte meg az előadást, aki kapta a jegyet (hanem pl. a hozzátartozója), továbbá az sem számít, ha a magánszemély a neki kiosztott jegyet elcseréli egy másik előadásra szóló jegyre valakivel vagy eladja azt másnak.

Az adómentesség feltételei abban az esetben sem állnak fenn, ha a belépőjegyet a kifizető váltja vissza az eredeti belépőjegy és a vásárlást igazoló bizonylat birtokában.

A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal